Dr. Afshin Dehghani

Rólam

Dr. Afshin Dehghani - photo

Dr. Afshin Dehghani vagyok, 1970-ben születettem Iránban. Gyerekként lenyűgöztek a mesék, imádtam mindet az Ezeregy éjszakától a Királyok Könyvéig. A gyerekkori meséket elsöpörte az 1979-es iráni forradalom realitása. Az ezt követő háború elpusztította az országot és a térséget. Ahogy a harcok egyre fokozódtak, a szüleim meghozták a nehéz döntést, hogy Angliába küldenek fivéremmel, remélve, hogy ott jobb élet vár rám. Tizenkét évesen egy új országban találtam magam, és csak tizenhárom éves báttyámra támaszkodhattam.

Nehezen szoktam hozzá az idegen kultúrához, és új otthonom nyelvéhez. Éveken át kínlódtam, és megtapasztaltam az örökségem miatt kijáró diszkriminációt. Végül orvosi pályán vártak rám a sikerek. Tizenhét évesen Magyarországra költöztem, elvégeztem az orvosi egyetemet, plasztikai sebész lett belőlem. Még mindig Magyarországon élek, ezt az országot tartom második hazámnak. Végül újra találkoztam felnőtt koromban a családommal, így zárt be teljes kört a sorsom.

Továbbra is orvosként dolgozom, és el-elmerülök írói szenvedélyembe. Első könyvem, a Suttogó datolyapálmákat az oktatás támogatásának és az emberi jogokért folytatott küzdelemnek szentelem. A történet a képzelet műve, a saját életemnek eseményein alapszik, és megvilágítja, milyen árat fizetnek emberek a politikai döntésekért.

Suttogó datolyapálmák

Suttogó datolyapálmák - könyv előlap

Grace Washingtonban élő, fiatal, sikeres újságíró, aki éppen házasságra készül ifjú politikus vőlegényével. Egy nap a taxiban különös zenével találkozik, aminek hatására erőteljes emlék-villanások és érzelmi hullámok törnek rá, míg végül idegösszeomlásszerű tünetekkel kórházba kerül. Bár nincs egyértelmű diagnózis, és orvosai az esetet a stresszel magyarázzák, Grace-t továbbra is kínzó fájdalmak és kísérteties fantáziák gyötrik.

Minden ilyen roham újabb emlékfoszlányokat hoz felszínre, és Grace gyanakodni kezd, hogy mindaz, amit eddig tudott magáról, hazugság, s történetében, családi hátterében több minden rejlik, mint azt korábban akár csak sejthette. Milyen titkokat őrizhetnek szülei? Milyen titkokat rejtegethet maga előtt?

Amikor Grace végül megtudja, hogy az iráni iszlám forradalom zűrzavarában egy menekülttáborban találtak rá, és szülei ez után fogadták őt örökbe, elindul Teheránba, hogy felkutassa gyökereit.

{

Mikor az éj sötét leplét teríti szét, Véget ér a rémálom.

Mikor az éj sötét leplét teríti szét, Nyugalom lesz úrrá a lázon. 

Mikor az éj sötét leplét teríti szét, Megdobban Isten lángoló szíve.

Mikor az éj sötét leplét teríti szét, Kialszik a pokol pusztító tüze.

Mikor az éj sötét leplét teríti szét, Elhalványul a félelem kegyelme.

Mikor az éj sötét leplét teríti szét, Gyermekként születik újjá… a holnap reménye.

– Afshin Dehghani

Vad tulipánok

vad-tulipanok-wild-tulips-konyv-afshin-dehghani

Nicholas egy vad, vörös tulipánokat ábrázoló képet néz, és utazásra indul téren és időn át, amely emlékeket idéz fel. A nagy vászon egy vadtulipán me zőben álló farmot ábrázol. A háttér ben vándormadarak raja húz a nap felé. A férfi felidézi az egykor erős és szép Sachát a tulipánmezőn. A nő szíve a férfi egyetlen társa. Tekintetével locsol ja. Mosolyával öleli, amely örökre hozzá köti. Locsoljon ajka ízével.

A férfi szíve és agya vitatkozik:

Agy: Bölcs ember sohasem szerelmes. A megtört szív nem ép szív, amelyre esküdhetnél.

Sziv: Esküszöm, szívem épen, töretlenül egészben tartom. Sosem bukom el többé. Sosem leszek szerelmes.

Ezt a könyvet lányomnak, Aidának ajánlom. A szíved olyan tiszta és fehér, mint a gyöngy. Az életem azon a napon kezdődött, amikor megszülettél. Te vagy az én holdam, remélem, fényed mindig ragyogni fog rám. A legsötétebb időkben is mutattad nekem az utat. Olyan vagyok, akár az árnyék, a fényed nélkül nem létezem.

Mindenkinek, aki rátalált a szeretetre, aki elveszítette, a megtört szívűeknek és az erőseknek, akik képesek összerakni a széttört darabkákat. Ne feledjétek: szeretet nélküli életet, remény nélküli életet élni nem érdemes.

{

Nicholas egy vad, vörös tulipánokat ábrázoló képet néz, és utazásra indul téren és időn át, amely emlékeket idéz fel.  A nagy vászon egy vadtulipán me zőben álló farmot ábrázol.  A háttér ben vándormadarak raja húz a nap felé.  A férfi felidézi az egykor erős és szép Sachát a tulipánmezőn.  A nő szíve a férfi egyetlen társa.  Tekintetével locsol ja.  Mosolyával öleli, amely örökre hozzá köti.  Locsoljon ajka ízével.

A férfi szíve és agya vitatkozik:

Agy:

Bölcs ember sohasem szerelmes.  A megtört szív nem ép szív, amelyre esküdhetnél.

Sziv:

Esküszöm, szívem épen, töretlenül egészben tartom.  Sosem bukom el többé.  Sosem leszek szerelmes.

– Afshin Dehghani

Dr. Afshin Dehghani Aidával (lányával) - photo

Ezeket a könyveket a lányomnak, Aidának ajánlom,

mert megihletett, hitt bennem, és meghallgatta az esti meséimet. Remélem, sose hallja meg a sziréna félelmetes hangját. És ajánlom ezt a könyvet az Édenkert gyermekeinek, akik úgy jöttek e világra, és úgy távoztak, hogy senki sem hallotta meg a sírásukat. Az én Giszúmnak és Borzumnak. Köszönöm, hogy elvittetek a szirénák borzalmas zúgásából.